“A szemléletváltás már a képzés során megtörtént, a későbbiekben már csak a környezetemnek kellett megvilágítanom éles helyzetekben, hogy miért tartom fontosnak adott döntéseknél ezeket az elveket.”

2021-ben elkészült az első külső szakértő által készített hatásmérés a Közélet Iskolája munkájáról. Mivel fontos számunkra, hogy munkánkkal valóban segítsük a hazai alulról szerveződő csoportok és érdekvédelmi szervezetek munkáját, ezért újra belevágtunk egy hatásmérési folyamatba, ezúttal a stratégiázásokat is vizsgálva, hogy az eredményeket kiértékelve tovább fejlődhessünk.

A fő kérdés:

Ezúttal azt vizsgáltuk, hogy sikerül-e kollektív cselekvésre, aktivizmusra, hatékonyabb érdekvédelemre ösztönözni a résztvevőket, emellett pedig az érdekelt minket még, hogy milyen hatékonyan sikerül beépíteniük a nálunk megszerzett tudást a saját munkájukba és a szervezetük működésébe.

A felmérés résztvevői egy online (anonim) kérdőívet töltöttek ki. A kitöltők egy része már részt vett Közélet Iskolája képzésen, egy részük jelentkezett, de még nem vett részt. Köztük mértük le a különbséget, melyet feltételezhetőleg a képzésen való részvétel okozott. A résztvevők között további bontást is végeztünk: érdekelt minket, hogy különböző hatást érünk-e el azok között, akik csak képzésen, csak stratégiázáson vagy mindkettőn jártak nálunk.

Mit mértünk?

A hatásmérés során arra fókuszáltunk, hogy a Közélet Iskolája Alapítvány programjai milyen mértékben értek el változást olyan az attitűdökben és tudásban, amelyek társadalmi és közösségi szerveződés szempontjából kulcsfontosságúak, és amelyek hatékonyabbá tehetik a szervezeti működést. Emellett körüljártuk, hogy a Közélet Iskolája programjain résztvevőknek milyen mértékben sikerült beépíteniük a saját szervezetük mindennapi működésébe a megszerzett attitűdöket és tudásanyagot.

Ezt az 5 dimenziót mérték a kérdőívek:

• Egyéni társadalmi tudatosság: Mennyire gondolkozik rendszerszemléletben? Milyen mértékben vannak meritokratikus hiedelmei? (Mindenki azt kapja, amit megérdemel) Mennyire paternalista (leereszkedő) a szemlélete?
• Szervezeti működés: Mennyire jellemző a szervezetére a stratégiai gondolkodás, tagok bevonása, ideális munkakörnyezet, társadalmi tudatosság, erőforrások és eszközök tudatos használta, bázis építése?
• Beépítés szervezetbe, egyéni szemléletbe: Mennyire sikerült a tanultakat beépíteni az egyéni szemléletébe és a szervezeti működésbe? Van különbség, ha többen vettek részt a programon?
• Egyéni alkalmazás: Mennyire kezdeményező a saját szervezetében? Meghallgatják a véleményét?
• Programok hatása reflexió: Általában mennyire elégedettek a KIA programokkal?

Eredmények: Pozitív hatás

1. A hatásmérés legmarkánsabb eredménye, hogy a startégiázás jelentősen pozitív hatással volt a társadalmi tudatosságra. (Növelte a rendszerszemléletet, csökkentette a meritokratikus hiedelmeket és a paternalista hozzáállást.)
2. A stratégiázásnak volt a legnagyobb hatása a szervezeti működésre, ezen belül a munkakörnyezetre, szervezeti társadalmi tudatosságra, bevonásra, szövetségek és bázis kialakítására.
3. Leginkább az erőforrás témájában tanultakat tudták a résztvevők beépíteni a saját gondolkodásukba és a szervezetük működésébe.
4. A képzésen résztvevők úgy tapasztalták, hogy a vezetőség kifejezetten kikérte a véleményüket az elmúlt egy hónapban.
5. A képzéseken résztvevők kifejezetten elégedettek voltak a megszerzett tudással.

Eredmények: Semleges hatás

Egyik programnak sem volt kimutatható hatása az erőforrások használatára és a stratégiai gondolkodásra. Mivel ezek a kérdések olyanok, amikkel sokat foglalkozunk a programjainkon, ezért előfordulhat, hogy éppen azért születtek ilyen eredmények, mert a résztvevők ennek hatására szigorúbbak voltak magukkal és szervezetükkel.

A csapatmunka és a mentális egészség terén nem észleltünk jelentős különbséget a résztvevők között.

Mi az a képzésen szerzett tudás vagy eszköz, amit a legfontosabbnak tartottak?

A résztvevők szöveges visszajelzéseiben kiemelték a stratégiai tervezést, mint gondolkodásmódot. Sokaknak nagyon fontossá vált a kritikai pedagógia módszertana. A programokon fontos értéknek élték meg az odafigyelést, a kommunikációt és a közös munkát.

A részletesebb eredményeket itt találod!

A hatásmérést Gáti Éva és Szekeres Hanna készítette.

A hatásmérést összesen 64-en, 31 különböző szervezetből töltötték ki, akik mind résztvettek valamilyen programunkon.

Ha szeretnéd, hogy még több emberre gyakoroljuk ezt a hatást, akkor fontold meg, hogy rendszeres adományozónkká válsz!