Barion Pixel

Tudástár

Készítette: Gáti Éva és Szekeres Hanna

Elméleti háttér és célok

A hatásmérés során arra fókuszáltunk, hogy a Közélet Iskolája Alapítvány (KIA) programjai milyen mértékben értek el változást olyan attitűdökben és tudásban, amelyek társadalmi és közösségi szerveződés szempontjából kulcsfontosságúak, és amelyek hatékonyabbá tehetik a szervezeti működést. Emellett körüljártuk, hogy a Közélet Iskolája programjain résztvevőknek milyen mértékben sikerült beépíteniük a saját szervezetük mindennapi működésébe a megszerzett attitűdöket és tudásanyagot.

Cél változók:

(1) Egyéni társadalmi tudatosság: Ebben a részben a résztvevők egyéni társadalmi tudatosságát mértük fel, különös figyelmet fordítva három fő aspektusra; a kitöltő rendszerszemléletére, valamint a meritokratikus és paternalista attitűdjeire.

(2) Szervezeti működés: Itt arra kértük a kitöltőt, hogy értékelje, a szervezetére mennyire jellemzőek az alábbi szempontok: stratégiai gondolkodás, tagok bevonása, ideális munkakörnyezet, társadalmi tudatosság, erőforrások és eszközök tudatos használata, bázis építése.

(3) Beépítés szervezetbe, egyéni szemléletbe: A szervezeti működés kapcsán felmértük, mennyire sikerült a fenti szempontokat beépíteni a résztvevők egyéni szemléletébe és a szervezetük működésbe. Ezzel a megközelítéssel részletesen vizsgáltuk, van-e különbség a szervezetre gyakorolt hatás tekintetében, amikor csak egy-egy tag vagy akár az egész szervezet vesz részt KIA programokon. Ezt a részt kizárólag a résztvevők töltötték ki.

(4) Egyéni alkalmazás: Itt arra vonatkozóan tettünk fel kérdéseket, hogy a kitöltő maga hogyan működött a szervezetében az elmúlt egy hónapban. Az egyéni alkalmazás kapcsán első sorban az érdekelt bennünket, hogy van-e pozitív elmozdulás a KIA programon résztvevők esetében a kontroll csoporthoz képest.

(5) Programok hatása reflexió: Arra kértük a résztvevőket, hogy általánosságban értékeljék, mennyire találták informatívnak és hasznosnak a KIA programokat, illetve, hogy értékeljék azokat képzéseket és/vagy stratégiázásokat, amelyeken részt vettek. Ezt a részt kizárólag a résztvevők töltötték ki.

Hatásmérés módszertana

Egy online (anonim) kérdőívet töltöttek ki a felmérés résztvevői. Az elemzés során két fő csoportot hasonlítottunk össze: azokat, akik már részt vettek KIA programjain (résztvevő csoport), és azokat, akik csak a jövőben tervezik a részvételüket (kontroll csoport). Továbbá a résztvevő csoportot részleteztük annak függvényében, hogy a kitöltő stratégiázáson, képzésen, vagy mindkettőn vett részt. A cél az volt, hogy kimutassuk, van-e különbség a három alcsoport eredményei között, különösképp a kontroll csoporthoz képest. A kontroll csoport olyan személyekből állt, akik érdeklődtek a KIA programjai iránt az elmúlt években és/vagy jelentkeztek rá, de még nem vettek részt benne. Pár kérdéssort leszámítva a kontroll és résztvevő csoport ugyanazokra a kérdésekre válaszolt a kérdőívben.

Eredmények I: Egyéni társadalmi tudatosság

A hatásmérés legmarkánsabb eredménye, hogy a KIA stratégiáziázáson résztvett kitöltők társadalmi tudatosságára szignifikáns pozitív hatással volt a program. A stratégiázáson való részvétel…

  • növelte a rendszerszemléletet,(pl., “A különböző társadalmi egyenlőtlenségek sokszor összefüggnek, és egy nagy rendszert alkotnak.”), azaz, hogy a kitöltők mennyire látják a társadalmi problémákat egymással összefüggésben és a teljes társadalommal való kölcsönhatásban;
  • csökkentette a meritokratikus hiedelmeket,(pl., “A legtöbb ember, aki nem jut előre az életben, az nem dolgozott elég keményen.”), vagyis, hogy a kitöltők mennyire hisznek abban, hogy mindenki azt kapja, amit megérdemel;
  • csökkentette a paternalista attitűdöket, (pl., “A kiváltságos helyzetű csoportok tagjainak gondoskodniuk kell a hátrányos helyzetűekről, mint ahogy a szülők gondoskodnak a gyermekeikről.”), tehát, hogy segítség nyújtásakor mennyire leereszkedő módon közelítik meg a célcsoportot.

Eredmények II: Szervezeti működés

A szervezeti működés tekintetében megfigyelhető, hogy a résztvevők csoportján belül a stratégiázásban résztvettekre volt leginkább pozitív hatással a KIA programja.

Azt találtuk, hogy a stratégiázásnak gyenge vagy közepes mértékű pozitív hatása volt a…

  • munkakörnyezetre (pl., “A munkavállalók mentális és fizikai jólléte fontos a szervezetben.”);
  • bevonásra (pl., “A tagok/munkavállalók megbecsülve érzik magukat a szervezetben.”);
  • társadalmi tudatosságra (pl., “Tudatosak vagyunk abban, hogy mivel tudunk társadalmi változást elérni.”), itt azoknál is megfigyelhető volt a hatás, akik stratégiázáson és képzésen is részt vettek (‘mindkettő’).
  • szövetségek kialakítására, (pl., “Ha szükséges, hajlunk a szövetségkötésre más szervezetekkel vagy személyekkel.”); 
  • bázis kialakítására, (pl., “Tudatosan használunk toborzási eszközöket a társadalmi bázis építésére.”);

Egyik programnak sem volt kimutatható hatása

  • az erőforrások használatára, (pl., “Tudatosak vagyunk az elérhető erőforrásaink (pl. humán, anyagi, kapcsolati) felhasználásában.”);
  • a stratégiai gondolkodásra, (pl., “A szervezet tagjai egy tevékenység megkezdésekor alaposan átgondolják és átbeszélik a célokat.”).

Eredmények III: Beépítés szervezetbe, egyéni szemléletbe

A vizsgált témakörök kapcsán (munkakörnyezet, társadalmi tudatosság, erőforrás, bázis, stratégiai gondolkodás, bevonás) a résztvevők értékelték, mennyire sikerült átültetniük a KIA programok során elsajátított attitűdöket és tudást a saját szemléletükbe, valamint a szervezetükbe.

A legjobb eredmények az erőforrás témakörében születtek, ahol a résztvevők megfelelőnek érezték az átültetést mind a saját gondolkodásukba, mind a szervezetük működésébe.  Az erőforrást érintő szempontok a mindkét programon résztvett kitöltők szerint nagyon jó arányban szerepeltek a KIA programokon. Viszont a csak képzésen résztvett kitöltők úgy látták, hogy az erőforrás témakörével nemigen foglalkozott a szervezetük a programot követően.

Legkevésbé a bázis témakör kapcsán érezték úgy a résztvevők, hogy sikerült volna átültetni a tanultakat, mindemellett úgy látták, hogy megfelelő mértékben volt szó erről a témáról a KIA programjain. A bontásban már látszik, hogy a csak képzésen résztvevők úgy értékelték, hogy a bázis témakör szempontjait megfelelő mértékben sikerült beépíteniük a saját szemléletükbe (a csoportátlaghoz képest). Viszont a csak stratégiázók úgy érezték, hogy a bázist érintő szempontokról kevéssé volt szó a programokon (a csoportátlaghoz képest).

A munkakörnyezettel a stratégiázók úgy érezték, hogy a szervezeten belül nagy mértékben foglalkoztak a KIA programot követően, miközben a többi kitöltő átlagosan ezt kis mértékűre értékelte.

Végül, a bevonás kapcsán a mindkét típusú programon résztvevők úgy tapasztalták, hogy a szervezetük megfelelő mértékben foglalkozott a tanultakkal a programot követően, miközben az átlag ezt gyengébbnek értékelte.

Összességében a résztvevők úgy értékelték a KIA programjait, hogy azokban megfelelő arányban volt szó a szervezeti működéssel kapcsolatos tényezőkről, továbbá úgy gondolták, hogy megfelelő szinten be tudták építeni ezeket a saját szemléletükbe. Ugyanakkor, kevésbé érezték azt, hogy a szervezetükbe is be tudták volna építeni ezeket az elemeket, és az is kevéssé volt valószínű, hogy a szervezet foglalkozott az adott témával utólag. A visszajelzések alapján látható, hogy bár a KIA programoknak voltak pozitív hatásai az egyéni tudatosság terén, további erőfeszítésekre van szükség a tanultak hatékony szervezeti bevezetéséhez és fenntartásához.

Eredmények IV: Egyéni alkalmazás

A proaktivitás kapcsán azt találtuk, hogy ez a stratégiázókra kevésbé volt jellemző, mint azokra, akik a képzésen vettek részt, vagy kontroll csoportban voltak.

A képzésen résztvevők úgy tapasztalták, hogy a vezetőség kifejezetten kikérte a véleményüket az elmúlt egy hónapban, de a többi tényezőnél a vezetőséggel való kapcsolat tekintetében nem tapasztaltunk jelentős hatást.

A csapatmunka és a mentális egészség terén nem észleltünk jelentős különbséget a résztvevők között.

Eredmények V: KIA programjaival való elégedettség

A résztvevőktől megkérdeztük, hogy mennyire találták edukatívnak a KIA programokat, és azt tapasztaltuk, hogy a képzésen résztvevők valamivel pozitívabb visszajelzést adtak, mint akik csak stratégiáztak. Viszont akik mindkét fajta programon részt vettek, szintén magas pozitív értékelést adtak.

A képzéssel kapcsolatban a legkiemelkedőbb, hogy a résztvevők úgy érezték alkalmazni tudják a tudást, amit szereztek. Ezenkívül úgy érezték, hogy a tudást inkább sikerült átültetniük a szervezetbe, mint sem, leginkább olyan formában, hogy továbbadtak konkrét tudást a szervezetnek. A stratégiázásokesetében a résztvevők markánsan azt gondolták, hogy jobban átlátják, milyen szempontokat vegyenek figyelembe, amikor tervezik a szervezet működését. Ez az eredmény jelzi, hogy a stratégiázások támogatják a résztvevőket a szervezetük tervezési folyamatainak mélyebb megértésében és hatékonyabb végrehajtásában.

Az elégedettség összefüggéseit vizsgálva kiderült, hogy a bázis alapú témákkal kapcsolatos elégedettség jelentős mértékben befolyásolta az általános elégedettséget. Mindemellett a program bármely része, beleértve a környezet, tudatosság, erőforrás, bevonás és stratégia témaköröket, szintén összefüggött az általános elégedettséggel. Ez azt sugallja, hogy a program különböző aspektusai együttesen hozzájárulnak a résztvevők általános elégedettségéhez, azonban a bázis alapú témák kiemelt szerepet játszanak ebben a folyamatban.

Összefoglalás

Összességében pozitív hatásokat találtunk a Közélet Iskolája programjaival kapcsolatban. A KIA programok hatékonyan átadják a résztvevőknek azokat a tudásanyagokat és szemléletmódokat, amelyek elősegítik társadalmi tudatosságuk növelését és a szervezeten belüli hatékonyabb működésüket. Fontos kiemelni, hogy bár pozitív hatásokat észlelünk, a gyakorlati alkalmazásban néha nehézségekkel találkoznak a résztvevők, amelyekre érdemes további figyelmet fordítani. Végül, a programok résztvevői kifejezetten magasra értékelik a Közélet Iskolája által kínált lehetőségeket és tartalmakat. A további finomhangolásokkal és az esetleges kihívások kezelésével tovább fokozható a programok hatékonysága és a résztvevők elégedettsége.

Ajánlások

  • A résztvevők válaszai alapján kiderült, hogy bár a résztvevők jelentős tudást szereznek, néha nehezen merik vagy tudják ezt továbbadni másoknak, beleértve saját szervezetüket is. Ebben segíthet, ha több személy együttesen vesz részt a képzéseken egy szervezetből, mivel ez ösztönözheti a bátrabb tudásmegosztást. A továbbiakban segíthet, ha a résztvevőket arra ösztönzik, hogy a szervezetüket hozzák el a stratégiázásokra, ami támogathatja a tudás hatékonyabb beépítését a szervezeti környezetbe.
  • A tanultak egyéni alkalmazására érdemes lehet nagyobb hangsúlyt fektetni, hogy a programok résztvevői valóban be tudják építeni az elsajátított tudást a mindennapi működésükbe. Ugyanis esetenként negatív elmozdulást mértünk a kontroll csoporthoz képest a proaktivitás, a vezetőkkel való kapcsolat, és a csapatmunka terén is.
  • A programok hangsúlyát a bázis témakörre irányítva lehetne javítani mind az egyéni, mind a szervezeti implementáció terén, mivel ezen a területen mértük a legkisebb hatékonyságot. Tehát, érdemes lehet ennek a témakörnek kiemelt figyelmet szentelni és a résztvevőket arra ösztönözni, hogy ne csak egyéni, hanem szervezeti szinten is alkalmazzák a tanultakat, segítve a programok hatékonyságának növelését.
Megosztás Facebookon
A Közélet Iskolája célja, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük az önszerveződéshez szükséges tudást és képességeket. Képzéssel, stratégiai tervezések vezetésével, kutatással és tudástermeléssel támogatjuk a civil szervezeteket és alulról szerveződő csoportokat...
A Közélet Iskolájában immár 10 éve, országszerte támogatjuk a magyar civil szervezeteket, csoportokat az önszerveződés és a hatékony érdekvédelem eszközeinek elsajátításában. Segíts te is, hogy folytathassuk a munkánkat és még...
Kosár
//
A kosarad üres.
0
//
Megszakítás