Már pár éve foglalkoztat minket a gondolat, hogy vajon a Közélet Iskolája képzései jelentős hatást gyakorolnak-e a résztvevőkre. A programok alkalmával természetesen éreztük a résztvevők lelkesedését, tapasztaltuk, hogy remek beszélgetések jönnek létre és erős közösség formálódik, ám sosem tudtuk ezt szisztematikusan mérni. Rendelkezésünkre álltak a képzés végén kitöltött kérdőívekből értékelések, melyekben igen magasra értékelték a képzéseinket (4,7 pontra az 5-ből), ám ez nem bizonyítja, hogy a kívánt hatást is elérjük azon felül, hogy a résztvevők jól érezték magukat.  Ezért úgy döntöttünk, hogy belevágunk a hatásmérésbe!

A fő kérdésünk ez volt:

Sikerül-e kollektív cselekvésre, aktivizmusra, hatékonyabb érdekvédelemre ösztönözni a résztvevőket?

176 embert töltötte ki a hosszú kérdőívet, melyben sok nyitott kérdés is szerepelt. A kitöltők egy része már részt vett Közélet Iskolája képzésen, egy részük jelentkezett erre, de még nem vett részt. Köztük mértük le a különbséget, melyet feltételezhetőleg a képzésen való részvétel okozott. Nagyrészt kvantitatív módszert alkalmaztunk, a kérdésekre skálán válaszoltak a kitöltők, ezeken statisztikai elemzést végeztünk. Nyílt kérdéseket is használtunk, ezeken tartalomelemzést végeztünk.

Mit mértünk?

Azt vizsgáltuk, hogy Közélet Iskolája képzései változást értek-e el olyan attitűdökben és tudásban, amik társadalmi és közösségi szerveződés szempontjából jelentősek, illetve olyan mozgósító feltételekben és változókban, amelyek a kollektív cselekvéshez, aktivizmushoz vezetnek, illetve hatékonyabbá teszik azokat.

Ezt a 6 dimenziót mérték a kérdőívek:

– Azonosulás: Mennyire ismeri fel az őt érintő társadalmi igazságtalanságot, ami ellen tenni akar vagy mennyire érez együtt az érintettekkel, akinek a helyzetén segítene?

– Hatékonyság érzet: Mennyire érzi azt, hogy változást tud elérni a rendszerben?

– Igazságtalanság: Mennyire ismeri fel a társadalmi igazságtalanságot és mennyire jelenik meg benne az elégedetlenség, düh érzése? Mennyire ismeri fel saját kiváltságait?

– Kollektív cselekvés: Mennyire hajlandó közösségbe szerveződni egy jó cél érdekében?

– Eszközök: Ismeri az érdekvédelem eszközeit és képes tudatosan használni azokat?

– Szövetséges: Nyitott, segítőkész, jó szövetségese tud lenni az érintetteknek, aki velük együtt, és nem helyettük próbál meg változást elérni.

Eredmények: Pozitív hatás

1) A résztvevők tudatosabbak és érzékenyebbek lettek a társadalmi igazságtalanságokat illetően és nőtt bennük a cselekvési szándék.

2) A képzés után mélyebben vállalnak szolidaritást azokkal, akiket érint társadalmi igazságtalanság és jobban elismerték a saját privilégiumaikat.

3) Képzéseink növelték az „énhatékonyság” érzését, vagyis azt az érzést, hogy változást tudnak elérni a környezetükben és a kollektív hatékonyságérzet is növekedett, így szívesebben tesznek a résztvevők közösségben az egyenlőségért.

4) A képzés növelte azt az elképzelést, hogy egy jó állampolgár aktív és tudatos. A résztvevők a képzés hatására hajlandóbbak személyes áldozatot hozni azért, hogy kiálljanak értékeikért.

5)A képzések hatására nőtt a szövetséges és vezetési szándék, tehát például fontosabbnak tartják, hogy egy számukra fontos ügyért közösségben dolgozzanak, szövetségeseket találjanak, és akár hajlandóak lennének vezetői pozíciót vállalni aktivista törekvésekben.

Eredmények: Semleges hatás

A társadalmi kérdésekben eleve nagyon elkötelezett résztvevőkben nem növekedett a remény, hogy a társadalmi-politikai rendszer megváltoztatható, így ennek megfelelően a cselekvési kedvük sem növekedett. Úgy gondoljuk, hogy ez azért lehet, mert a képzéseinken szembesülnek azzal, hogy változást elérni nem egyszerű, az érdekvédelem igen összetett folyamat. Ez az eredmény azt is jelenti, hogy a résztvevők reálisabban látják, hogy mit lehet tenni és elérni a jelenlegi magyarországi politikai és társadalmi környezetben, és ez a tudatosság hasznos, amikor aktivizálódnak, szerveződnek.

A résztvevők szerint ilyenek a képzéseink

A résztvevők nagyra értékeltél, hogy a Közélet Iskolája képzésein színes közösségben tanulhatnak együtt. Motiváló volt számukra, hogy olyan emberek tapasztalatait is megismerhetik, akikkel egyébként nem találkoznának, mivel kor, lakóhely és csoport hovatartozás tekintetében is igen vegyesek a résztvevőink.

A résztvevők számára a másik meghatározó élmény a képzések gyakorlatiassága és interaktív módszertana volt. Élvezték a sok kiscsoportos munkát, a szituációs játékokat, a tapasztalaton alapuló szakmai beszélgetéseket.

A szófelhő azt jeleníti meg, hogy milyen szavakat használtak a képzéseink leírására a résztvevők:

A részletesebb eredményeket itt találod!

A hatásmérést Szekeres Hanna és Bartha Diána készítette.

Ha szeretnéd, hogy még több emberre gyakoroljuk ezt a hatást, akkor fontold meg, hogy rendszeres adományozónkká válsz!