Barion Pixel

Tudástár

küzdelmeink története

Szerveződések és önkormányzatok cselekvőképessége a koronavírus-járvány alatt

2020-ban új koronavírus söpört végig a világon. A világszerte több mint ötmillió áldozatot követelő járvány egészségügyi és gazdasági hatása életünk számos területére begyűrűzött, és hazánkban is százezrek életét keserítette meg. Egy válság azonban nem csak a bajok forrása, hanem a változás lehetősége is.

De mi kell ahhoz, hogy a civil szerveződések élni tudjanak a válságban rejlő lehetőségekkel? Milyen hazai jó példákat láttunk a világjárvány idején, amelyekből tanulva felkészültebben állhatunk egy újabb válsághelyzet elé?

Ezek a kérdések adták a vezérfonalát a 2020-ban indult részvételi akciókutatásunknak, amelynek eredményeit ez a tanulmány foglalja össze.

A tanulmányban egyrészt azt mutatjuk be, hogy mit csináltak Magyarországon másként azok a szervezetek, amelyek gyorsan és jó helyzetfelismerő képességgel reagáltak a válsághelyzetre, és így élni tudtak a feltáruló lehetőségekkel, illetve ennek érdekében hogyan alakították kommunikációs, szervezeti és bázisépítési stratégiájukat (4. fejezet). Tíz zöld, illetve szociális ügyekkel foglalkozó szervezettel készítettünk interjút. A kielemzett példák legfontosabb tanulsága, hogy az érett szervezeti stratégia, a következetes építkezés, a szervezet szerepének felülvizsgálata a változó társadalmi-gazdasági-politikai folyamatok függvényében, illetve a közügyek alakításához való tudatos viszony mind-mind befolyásolják az alkalmazkodási képességet. Ez természetesen nagyban függ az anyagi erőforrásoktól, amely aláhúzza az adományszervezés jelentőségét, de az emberi odafigyelést, érzékenységet, a munkatársaknak és az önkénteseknek kijáró érzelmi és intellektuális támogatást is.

Ezt követően a koronavírus-válság során életre hívott baloldali, feminista és zöld szervezeteket tömörítő hálózatot, a Szolidaritási Akciócsoportot (SzACs) elemezzük az erősségek, kihívások és cselekvési lehetőségek mentén (5. fejezet). A fejezet röviden a magyar újbaloldal történetét és gazdag budapesti szervezeti infrastruktúráját is bemutatja. A húsz interjúból többek között kiderül, hogy a baloldali közeghez szorosan és lazábban kapcsolódó szerveződések részéről egyaránt nagy az igény az összefogásra, a különböző, látszólag elszigetelt ügyek összekapcsolására és ezek közérthető nyelven való népszerűsítésére. Az is látszik azonban, hogy ennek sokszor gátat vet az erőforráshiány, illetve a közeg befelé forduló, szubkulturális jellege. Az elemzés végén lehetőségeket is javasolunk a hálózat jövőbeli fejlesztése érdekében.

Végül olyan civil szerveződések és önkormányzatok kapcsolatát tanulmányozzuk, ahol a 2019-es önkormányzati választások során a szervezeteknek sikerült tagjaikat bejuttatniuk a képviselőtestületbe (6. fejezet). Ez a felállás látszólag mindkét fél számára rejt potenciált, azonban nem magától értetődő, hogyan élhetnek ezzel a lehetőséggel. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az érintett szervezetek és választott képviselők milyen nem várt kihívásokkal szembesültek, és ezekre milyen válaszokat adtak, illetve a civil háttérrel rendelkező önkormányzatok milyen közösségi megoldásokat alkalmaztak a járványhelyzet során. A kilenc interjú alapján összeállított „jó gyakorlatok gyűjtemény” többek között az átláthatóbb kapcsolattartásra, és arra szolgál tanácsokkal, hogy a szervezet hogyan nőhet bele új érdekvédő szerepébe, és kerülheti el az aktív tagok kimerítését, a szervezeti erőforrások elszippantását.

Részvételi akciókutatásunk a járvány miatt nagyrészt online zajlott, amely módszertanilag és csoportdinamikailag is kihívásokat jelentett. Erre a helyzetre talált megoldásokról, a kutatás folyamatáról és általában a részvételi akciókutatásról a 3. fejezetben írunk. A tanulmány 2. fejezetében pedig tematikus áttekintést adunk arról, hogy a magyar közéletben és tudományos világban a járvány kezdete óta kik és hogyan foglalkoztak az általunk megfogalmazott kérdésekkel, és ennek fényében kutatásunk mit tesz hozzá a koronavírus szerveződésekre gyakorolt hatásának és a részvételiségnek a megértéséhez.

Munkánkkal ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy a civil szerveződéseket felkészültebben érjék a válsághelyzetek, és tudatosabban éljenek a változtatás lehetőségével egy zöldebb és igazságosabb jövő érdekében.

Ha hasznosnak találtad a kézikönyv tartalmát, akkor kérjük, hogy egyszeri vagy rendszeres adománnyal támogasd a Közélet Iskolája munkáját, hogy minél többekhez juthasson el az önszerveződéshez szükséges tudás. Köszönjük! Ide kattintva tudsz támogatni minket

Nyomtatott formában szeretnéd olvasni?

Ha nyomtatott formában szeretnéd megrendelni, akkor látogass el az online boltunkba ide kattinvaA kiadvány árával a Közélet Iskolája munkáját támogatod.

A kiadványt készítették

Szerzők: Ádám Zsófia, Lohász Cecília, Mihály Melinda, Molnár Zóra, Rosenfeld Annajuli, Sebály Bernadett, Vass Zsuzsanna, Zsámboki Miklós

Projektvezető: Molnár Zóra

Kutatásvezető és szerkesztő: Sebály Bernadett

Módszertani szakértő: Udvarhelyi Éva Tessza

Korrektúra: Dániel Anna

Tördelés és grafika: Schiffer Kata

Megosztás Facebookon
A kötet fő kérdése, hogy a 20. század során a mindenkori magyar állam hogyan kezelte a városi hajléktalanságot mint a lakhatási szegénység legszélsőségesebb formáját. Miközben számos sikeres és sikertelen állami...
Kosár
//
A kosarad üres.
0
//
Megszakítás