Izgatottan vártam ezt a két napot, mert mióta egy korábbi képzésen röviden bepillantást nyerhettem a stratégiai tervezésbe, határozottan  éreztem, hogy az Önállóan lakni-közösségben élni csoportnak, melyet a hétvége során képviseltem, nagy szüksége  van erre szüksége ahhoz, hogy hatékonyabban működhessen.

A képzést Iványi Borbála és Udvarhelyi Tessza tartották, akik sok gyakorlati példát és saját tapasztalatot is megosztottak  velünk a két nap leforgása alatt. Az  első blokkjában egy rövid bemutatkozást követően az volt a cél, hogy minél többet megtudjunk egymás szervezeteiről, illetve kiderüljön, hogy ki hol tart a stratégiaalkotás folyamatában. Hamar kiderült, hogy ebből a szempontból igen sokszínű csapat gyűlt össze: valakinek kidolgozott stratégiája volt, amit rendszeresen értékeltek és átgondoltak a szervezet többi tagjával együtt, míg mások még csak most alakul ki a csoportjuk.

Ebéd után mindannyiunknak el kellett képzelnie, hogy milyen világban is szeretnénk élni. Beszéltünk egyrészt a saját, egyéni képeinkről, ezt követően pedig arról is beszélgettünk, hogy a szervezetünk, vagy  csoportunk számára milyen az ideális világ. Azt hiszem, a feladat második része talán nehezebb lehetett azoknak, akik egyedül képviseltek egy szervezetet – mint ahogy én is-, hiszen nem tudtam biztosan, hogy a saját képem és a közösségi képünk valóban abban különbözik-e egymástól, amiben én gondolom.

A második nap délelőttjén a stratégiai tervezés alapfogalmaival ismerkedtünk meg. Megbeszéltük, hogy miben különbözik egymástól a vízió és a misszió, mi a változás elmélete, illetve hogy ezekből miként következnek a hosszú-és a rövidtávú célok.  Mire sorra vettük a tervezési folyamat összes lépcsőfokát, még inkább világos lett a számomra, hogy a tudatos működéshez mennyire fontos, hogy a legapróbb mindennapi tevékenységünk is a misszió megvalósulását segítse, még akkor is ha erről néha hajlamosak vagyunk megfeledkezni.

Az elméleti bevezetés után mindenkinek ki kellett dolgoznia a saját szervezetének vízióját, misszióját és változás elméletét, ezek közül néhányat aztán meg is beszéltünk közösen.  Pihenésképpen egy stratégiai játékot játszottunk, aminek az érdekessége, és egyben a nehézsége is az volt, hogy úgy kellett megoldanunk a feladatot, hogy semmilyen módon nem kommunikálhattunk egymással. 

A képzés talán legizgalmasabb része vasárnap délután következett, amikor két jelenlévő szervezetnek- A Város Mindenkié Pécsnek és a szentendrei Civil Kottának a stratégiáját kezdtük el megtervezni közösen.  Egyrészt nagyon érdekes volt megtapasztalni, hogyan is zajlik a stratégia tervezés a gyakorlatban, másrészt pedig jó volt egy rövid időre egy másik szervezet tagjainak a „bőrébe bújni” és így adni nekik tanácsokat.

Rengeteg  új információt köszönhetek ennek a két napnak. Amellett, hogy sokat tanultam Boritól és Tesszától, tanulságos volt hallani más szervezetek tapasztalatait, vagy épp problémáit is. Most már sokkal inkább átlátom a stratégiai tervezés folyamatát,  mégis azt hiszem, hogy a megszerzett tudásom akkor fogja igazán elnyerni az értékét, amikor a stratégia egyes lépéseit a csoport többi tagjával együtt megtöltjük majd tartalommal.

Molnár Zóra