Barion Pixel

Tudástár

A 2021 őszi Részvételi Akciókutatás (RAK) képzés egy kétnapos esemény keretében, személyes részvétellel valósult meg a Közélet Iskolája bázisán az Auróra közösségi házban.

Juli: Az első és legfontosabb benyomásom a képzésről, ahogy a közel húsz résztvevő – akiket a képzésre történő jelentkezés során kiválasztottak a Közélet Iskolája képzési facilitátorai – nagyon izgalmas szakmai együttállásokat hoztak létre. Az élelem-önrendelkezés területén dolgozóktól,  a pszichológuson, a helyi közösségi érdekképviselettel foglalkozó roma aktivistán és színészen át a módszertani palettáját szélesíteni akaró társadalomtudósig sokan érkeztek közösen tanulni, szemléletet gazdagítani ide.

Noya: Számomra az az egyik legmeghatározóbb élmény, hogy olyan szakmai területekről érkeztek emberek, olyan új perspektívákkal ismerkedtem meg, amelyekkel a hétköznapjaimban nem igazán találkozok. Ha valamelyik művészeti egyetemen tanul az ember, akkor hajlamos jobb híján az intuícióira hagyatkozni, és nehezére esik – és tulajdonképpen nagyon nehéz is – alátámasztani racionális érvekkel a létrehozott alkotást. Engem az foglalkoztat a színházban, az előadóművészetben, hogy hogyan tud közösséget bevonni, illetve megszólítani. Hogy hogyan válik színházzá az, ha más tudományterületeket vonunk be a kutatásba, más – nem színházi – módszereket alkalmazunk, és hogyan válik színházzá az, amit ma Magyarországon sokan még nem ismernek el színházként. Azért jöttem erre a képzésre, hogy a nagyon absztrakt gondolkodásomat egy kicsit visszatereljem a konkrétumok mezejére. Azért, hogy legyen egy módszer a kezemben, ne csak intuitíve ugorjak bele projektekbe. Az alapok, a kezdőlöket ebben a két napban át lett adva nekem, plusz a hétvége után nagyon sok ráadás, kiegészítő anyagot kaptunk, amivel már nekem egyénileg van dolgom. Külön hálás vagyok a vendégekért, akik széleskörű tapasztalati beszámolót tartottak arról, hogy ők milyen projektekben használták a RAK-ot. Így az elméleti hátteret rögtön tudtam a gyakorlathoz csatolni. A RAK azon szemléletével pedig, hogy nem csak tudósokat von be a kutatásban, hanem maga a résztvevő, a kutatott is kutató, számomra párhuzamba hozható azzal a gondolkodásmóddal, amikor úgy jönnek létre előadások, hogy civileket bevonva, legyen az buszsofőr, szociális munkás vagy pék, saját területük szakértőiként, nem mellékszereplőként, civilként, hanem főszereplőként kezeljük őket.

Juli: A képzés erősségei számára az olyan típusú blokkok voltak, ahol korábbi akciókutatásokat nézhettünk meg. Ezek eltérő pedagógiai helyzetekben történtek:

RAK-okról készült rövid összefoglaló videók elemzése, olyan meghívott vendégek faggatása irányított kérdések mentén, akik korábban vagy jelenleg is résztvevői, kezdeményezői eltérő közegekbe szervezett kutatásoknak, beszámoló szövegek mentén nemzetközi RAK példákat is  megismertünk, itt kiemelten az adott kutatásban módszertanilag felmerülő etikai dilemmák mentén olvastuk azokat, vagy ami talán az egyik legfontosabb, a kurzusvezető két képző Zóra és Annajuli személyes példákon keresztül meséltek olyan kutatásokról, amelynek vagy kezdeményezői, projektvezetői vagy résztvevői voltak (ilyen volt kiemelten az Önállóan lakni – közösségben élni kutatás egyes mozzanatainak megismerése).

Ezen túlmenően számomra megfelelő keretet adott a képzésnek, hogy az elején egy rövidebb elméleti blokkban kaphattunk képet a részvételi akciókutatás kritikai pedagógiával szorosan összefonódó történeti alakulásáról is. Vagy amikor a potenciálisan bevethető klasszikus, akadémiai és kreatív adatgyűjtési módszereket a képzésen résztvevőkkel közösen összeszedtük. Nagyon szimpatikus volt az is, hogy bár a RAK alapvetően nem hierarchikus helyzetekre, csoportmunkára épít, de a kutatócsapat összeállításánál igenis vannak preferált, keményen érvényesítendő szempontok, hiszen cél, hogy egy hosszú távon – 1-2 éven át – működő, az adott ügy, téma mentén elkötelezett kutató, aktivista csoport jöjjön létre. Másik, kiemelendő karakter a részvételi akciókutatás kapcsán az a kutatás disztribúciós közege, vagyis hogy nem csak egy adott akadémiai szcénának akar szólni. Sokkal inkább az határozza meg az adott kutatás nyilvános felületeit, kommunikációs helyzeteit, ami a vizsgált ügy, jelenség társadalmi előbbre mozdítását erősebben szolgálja.  

Amiben változtatnék a képzés felépítésében, hogy bár végig, visszatérő jelleggel dolgoztunk kiscsoportban, jó lett volna a résztvevők által hozott RAK-ötletekkel ilyen formában is foglalkozni. De mivel csak az utolsó egységben jöttek be a saját kutatási témák – amik amúgy megvilágító erejűek voltak azzal kapcsolatban, hogy milyen széles körben, mennyire eltérő társadalmi ügyekhez lehet jó kutatásmódszertani alap a RAK – ezért erre már nem volt idő és tér.

Összegezve, örülök, hogy megszeretem a Közélet Iskolája képzési útlevelébe az első pecsétemet, és annak is, hogy a képzés alatt a – egy Dixit-kártya nyomán metaforává vált – RAK-elefántot sikerült közelebbről szemügyre venni, egyes részeit “letapogatni”, majd ez alapján képzeletben befogni, hogy mi is az a részvételi akciókutatás.

2021. november 28.

Szántusz Noémi (Noya) és Salamon Júlia (Juli) beszámolója

Megosztás Facebookon
Az elmúlt 5 év józsefvárosi közösségi választási kampányainak történetét kötjük össze a kerekasztal beszélgetésen. Többek között szó lesz még szervezeti tanulásról, arról hogyan épültek egymásra a kampányok és mit jelentett...
A Közélet Iskolája célja, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük az önszerveződéshez szükséges tudást és képességeket. Támogatjuk a civil szervezeteket a hatékonyabb működésben. Sokszínű közösséget építünk, ahol a kritikus gondolkodás, a...

Támogasd a munkánkat és
legyél részese a változásnak!

Támogatod, hogy egy igazságos országban éljünk, ahol mindenkinek megvan a tudása és képessége ahhoz, hogy kiálljon az érdekeiért

Segíted a magyarországi mozgalmi és civil szféra fejlődését

Hozzájárulsz ahhoz, hogy a képzéseink hosszú távon is mindenki számára elérhetőek legyenek

0
Skip to content