Barion Pixel

Tudástár

Március 4-én és 5-én egy kétnapos Részvételi akciókutatéás (RAK) képzésen vettem részt, online. Ez volt az első képzésem a Közélet Iskolájában, de reményeim szerint nem az utolsó. Én úgy érkeztem erre a képzésre, hogy fogalmam sem volt mindarról, hogy mi is pontosan a részvételi akciókutatás. Nagyjából arra a következtetésre jutottam magamban, hogy valamiféle kutatási módszertan lehet, és mivel – csoporttársaim többségével ellentétben – én gazdasági tanulmányokat folytatok, nem pedig mondjuk szociológiai képzést – egyelőre legalábbis –, nem is volt túl sok tapasztalatom kutatási témában. Viszont a fejemben már sok-sok ötlet csírázott az elmúlt években, hogy mivel kapcsolatban szeretnék kutatási tevékenységet folytatni, amiket valahogy majd fel is használhatok akár egy-egy mozgalomban, vagy akár közvetlenül hatással lehetek a társadalmi mechanizmusokra.

A képzés végére kiderült, hogy konkrétan ez a RAK. Nem egy kutatási módszertan, hanem mondhatni egy filozófiai irányzat, amely a kutatót és a kutatásban résztvevőket egy szintre emeli, ezáltal demokratikus keretek között a kutató teljes mértékben bevonódik a kutatandó területbe, és egy közösséget alkot a többiekkel, akik így szintén kutatóvá válnak.

Nincs hierarchikus viszony, nincs tanár és diák, egy közösség van, amely közösség egy cél érdekében összefogott.

Mindezt a folyamatot pedig a rendelkezésre álló idő rövidsége ellenére is sikerült úgy elmagyarázniuk és részletezniük, hogy azt egy magamfajta „pályakezdő” is megértse, és átültesse – legalább fejben – a saját projektjeibe és mozgalmába.

Zóra és Annajuli egyértelműen fenntartotta a figyelmet online keretek között is, így dinamikusan telt a kétnapos képzés, amely közben nem csak az ő tapasztalataikat és nehézségeiket ismerhettük meg, hanem vendégelőadók segítségével különbözőbbnél különbözőbb témákon és módszereken keresztül ismerhettük meg a RAK rejtelmeit. Beszéltünk a mozgás- és látássérültek mindennapi nehézségeiről, de nemzetközi kitekintésben még az amerikai rendőri túlkapások elszenvedőiről és India egészségügyi problémáiról is. Ezek mind-mind olyan területek, amelyek esetében már sikerrel alkalmazták a részvételi akciókutatást.

Az is nagyon fontos a RAK esetében, hogy nem ér véget a folyamat a kutatás befejezésével, és annak eredményeinek publikálásával. A lényeg ebben az esetben, hogy ne csak számokat és publicisztikákat hozzunk létre, hanem valódi változást a társadalomban. Ezeket pedig akciókkal érhetjük el, és a fentebb említett példákon keresztül tanultunk minderről a képzés során.

Ami a legjobban tetszett az egész képzésben, hogy rendkívül közvetlen volt, és sikerült ilyen rövid idő alatt is egy csoportként, közösségként együtt gondolkodni és dolgozni. A feladatok interaktívak voltak, nem éreztem magam úgy, mint egy iskolapadban, miközben valamilyen száraz tananyagot nyomnak le a torkomon, inkább volt közösségi, családi az atmoszféra, és játékos a tanulás. Szívvel ajánlom mindenkinek ezt a képzést, mert annak is hasznos lehet, aki még el sem tudja képzelni, hogy mire tudná felhasználni az itt elhangzottakat.

Köszönöm, hogy itt lehettem, és bízom benne, hogy még sokat tanulhatok tőletek!

Mészáros István Attila beszámolója

Megosztás Facebookon
Ünnepelj velünk! Tízéves a Közélet Iskolája, tíz éve dolgozunk közösségi oktatási központként és segítjük az önszerveződést és mozgalomépítést. Az elmúlt évtized rengeteg tudásból, tapasztalatból és közös küzdelemből állt össze – nagyon...
Kosár
//
A kosarad üres.
0
//
Megszakítás