A járvány okozta átalakulások hatalmas mértékben érintették az oktatást, és ez által emberek millióit: otthonról dolgozó tanárok, kilakoltatott kollégisták, bizonytalan érettségizők, digitális eszközöket nélkülöző gyerekek, leterhelt szülők. Az április 28-án szervezett online beszélgetésünkben arra kerestünk választ, hogy mi jelenti jelenleg a legnagyobb kihívást országszerte, és milyen szolidaritási szerveződések indultak el, hogy megoldást találjanak a válsághelyzetre.
A beszélgetést a Közélet Iskolája szervezte és Fernengel Ági moderálta.
Meghívott vendégek:
• Szarka Alexandra – Ablak a padra kampány
• Csernó Tibor – Hallgatói Szakszervezet
• Fehér Tibor Dániel – Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
Fernengel Ági azt emelte ki bevezetőjében, hogy fontos közösen gondolkodnunk azon, hogyan lehet ilyen nehéz körülmények között is szerveződni. A koronavírus fizikailag elszigetel minket egymástól, de mégis lehetséges aktívan alakítani a közösségeink életét a járvány alatt is. Erre fogunk most jó példákat megnézni az oktatás területén.
Szarka Alexandra a Civil Kollégium Alapítvány és a Láthatatlan tanoda közös kampányát képviseli. Az Ablak a padra adománygyűjtő kampánynak az a lényege, hogy segítsen annak a 30-35 ezer gyereknek, akik nem tudnak bekapcsolódni a digitális oktatásba, mert nincsenek meg ehhez a megfelelő eszközeik. A kampány során cégek és magánemberek felajánlásait juttatják el olyan családoknak, akik ebben hiányt szenvednek. Úgy indult a kezdeményezés, hogy a csapat igényfelmérésbe kezdett, ami egyébként állami szinten is szükséges lett volna a távoktatásra való átállás előtt. „Nem olyan forradalmi ötlet, hogy kérdezzük meg azokat, akiket érint a probléma. Ez a párbeszéd.”
Az derült ki, hogy nagyon sok gyereknek nincs megfelelő eszköze. „Jelenleg az eszköz nélküli családokban a munkafüzeteket töltik ki egyoldalúan a diákok. Ez pedig nem oktatás. Az állam sajnos elfordult ezektől a helyektől.” – meséli Szarka Alexandra.
Ám nem áll meg a dolog azzal, hogy eljuttatják a számítógépeket, hanem ezeknek a használatát is megtanítják önkéntesek segítségével és igyekeznek segítséget nyújtani az online világban való boldoguláshoz. Egyáltalán nem alapvetés ebben a közegben, hogy valaki ismeri a gép működését vagy az email felület kezelését. A mentoroknak képzést biztosítanak, hogy hatékonyan tudjanak segíteni a számítógépet, tabletet, telefont kapó családnak. „Az eszközhiány nem új keletű probléma, csak most csúcsosodott ki. Ha tudunk gépeket szerezni a gyerekeknek, az egy hosszú távú befektetés.”
Ide kattintva tudsz segíteni önkéntes munkával, tárgyi vagy pénzbeli adománnyal az Ablak a Padra kampánynak: https://www.ablakapadra.com/
Csernó Tibor a Hallgatói Szakszervezettől érkezett, ami felsőoktatási hallgatókat összefogó önszerveződő mozgalom. A szervezet célja a hallgatói érdekvédelem és közösség megszervezése. A járvány alatt belekezdtek a Szolidáris Szállások kampányunkba, ami a kollégiumi kilakoltatások kapcsán kezdődött. Az volt az egyik első probléma, hogy nem szóltak időben, hanem nagyon hirtelen vesztették el sokan a kollégiumi helyüket, miközben hatalmas káosz volt és senki nem tudott semmi biztosat mondani a kétségbeesett diákoknak. A Hallgatói Szakszervezet megosztott egy posztot #fogadjbeegykolist jelszóval. Azt kérték, hogy aki fel tud ajánlani egy kanapét pár napra egy kilakoltatott kollégistának, az jelentkezzen náluk. Meglepődésükre hatalmas hír lett belőle, mivel a média felkapta a kérésüket, és rengeteg felajánlást kaptak.
„Összességében büszkén mondhatom, hogy 30 embernek találtunk hosszú távra szállást. Ehhez nem kellett rengeteg erőforrás, csak a probléma ismerete, önkéntes munka és egy kis kreativitás. ” – mesélte Tibi arra bíztatva másokat is, hogy kapcsolódjanak be hasonló szerveződésekbe. Ő is úgy látja, hogy a válsághelyzetben a segítség előburjánzik mindenhonnan. Az emberek ilyenkor egymásra tudnak igazán számítani, mert az állam egy nagy és lassú gépezet, ami nem tud elég gyorsan reagálni.
Csatlakoznál? A Hallgatói Szakszervezet facebook oldalán ki lehet tölteni a csatlakozási kérdőívet és beszállni a sokszínű programok szervezésébe.
Fehér Tibor Dániel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől (PDSZ) érkezett, ami az oktatásban dolgozók érdekvédelmét biztosítja. A Szakszervezetet jelenleg 2-szer 3-szor annyian keresik meg, mint a válság előtt, hiszen a tanárok azzal szembesültek, hogy egy hétvége alatt kellett átállni a digitális oktatásra, miközben alap dolgokat nem kaptak meg a munkáltatótól. Ráadásul közben azt kommunikálták a pedagógusok felé, hogy „ha ez nem fér ez bele a heti 40 órába, akkor az a te hibád”. Ilyen módon a módszertani és eszköztámogatás, a bérkiegészítés helyett csupán hibáztatással és hatalmas stresszel szembesültek a pedagógusok a krízis kezdetén.
Jelenleg is bizonytalan azoknak a tanároknak a helyzete, akik megbízási szerződéssel dolgoztak. Emellett egészen elképesztő, hogy az óvópedagógusokat megpróbáltak átképezni pillanatok alatt idősgondozóvá vagy szociális munkássá a járvány alatt.
„Az érettségivel kapcsolatban mi csak azt képviseljük, hogy a Munka Törvénykönyvét be kellene tartani.” – hangsúlyozta Fehér Tibor Dániel. Ezen belül a mérvadó rész az 54. § (1): „A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.” A PDSZ értelmezésében tehát az érettségiztetést meg lehet tagadni. Nincs egy konkrét elképzelésük, hogy pontosan hogyan lenne érdemes szervezni a vizsgákat, de felhívják a figyelmet, hogy 50 ország megoldotta valahogy a zárthelyi vizsgák elhalasztását, tehát erre többféle alternatíva is lehetséges. Ők azt képviselik, hogy kérdezzék meg az érintetett tanárokat, diákokat, ne pedig a fejük felett döntsön a kormány.
További információ és a csatlakozás: https://nedolgozzingyen.hu/
A beszélgetés résztvevői mind egyetértettek abban, hogy még válsághelyzetben is kulcsfontosságú az érintetteket folytatott párbeszéd és konzultáció, hiszen ők tudják legjobban, hogy mire van szükségük. Fontos lenne, hogy ne csak a gazdaság élénkítésére koncentráljon a hatalom, hanem a szolidaritás is központi érték legyen. Rengeteg területen tudnak segíteni a magánemberek is önkéntes munkával vagy adománnyal, ám ez nem csökkenti az állam felelősségét abban, hogy megsegítse az oktatás és a jelen helyzet veszteseit.
A teljes beszélgetés videója:
Olvasd el a Szegénység a koronavírus idején beszélgetés összefoglalóját is!
Tud meg többet az Önkormányzatok és válságkezelés témáról ide kattintva!
