2016-ban második alkalommal szerveztük meg a Társadalmi egyenlőtlenségek a mai Magyarországon című képzésünket, ezúttal a Heves-megyei Büntetés-végrehajtási Intézet női fogvatartottainak körében Egerben.  A képzés arra az alapvetésre épült, hogy a társadalmunkról, az abban uralkodó gazdasági-politikai folyamatokról szerzett tudás nagyon fontos összetevője az aktív társadalmi részvételnek, viszont ettől a tudástól épp azok vannak leginkább megfosztva, akiknek eleve korlátozottak a lehetőségeik a tudatos közéleti cselekvésre. Úgy gondoljuk, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásával és azok következményeivel kapcsolatos tudás révén a fogvatartottak jobban megérthetik az őket körülvevő társadalomban zajló folyamatokat, illetve az uralkodó társadalmi-politikai viszonyokat és így a szabadulásuk után könnyebben tudnak visszailleszkedni ebbe a társadalmi környezetbe és jobban is tudnak boldogulni benne.

A képzés most is 12 héten keresztül tartott és összesen 9 témát dolgoztunk fel a társadalmi egyenlőtlenségek kialakulása és rendszerszintű újratermelődése kapcsán. A résztvevők visszajelzései alapján a legfontosabbnak vagy legérdekesebbnek bizonyult téma a munkaerőpiac, a nemek közötti egyenlőtlenség, az iskolai szegregáció és a szegénység kriminalizációja volt. Ezek mellett foglalkoztunk még általánosságban a társadalmi rétegződés, illetve kirekesztés elméleteivel; a lakhatás témájával; a térbeli és földrajzi egyenlőtlenségekkel; az etnikai alapú elnyomással; a globalizációval; illetve a kulturális és szimbolikus egyenlőtlenségekkel.

A legfontosabb módszertani elvünk az volt, hogy a résztvevők a saját tapasztalataik alapján tudják feldolgozni és megérteni a rendszerszintű társadalmi jelenségeket és folyamatokat, ezért a beszélgetések és az alkalmazott gyakorlatok is először mindig ezekre a tapasztalatokra kérdeztek rá és ezekből építkeztek. Emellett nagy gondot fordítottunk arra, hogy a képzés valóban bevonó tudjon lenni, mindenki el tudja mondani a véleményét és aktív résztvevője lehessen az óráknak, ezért sokféle módszert és gyakorlatot alkalmaztunk. Az etnikai egyenlőtlenségek témáját a “humán bingó” módszerével dolgoztuk fel; több témában használtunk totót, illetve kvízt a statisztikai adatok megismeréséhez; néhány alkalommal mozgásra épülő feladatokat végeztünk; a nemek közötti egyenlőtlenségek kapcsán pedig a Szüfrazsett című filmet néztük és beszéltük meg.

Emellett több résztémát kisebb csoportokban vagy párokban dolgoztunk fel. Fontos pedagógiai tapasztalat volt számunkra, hogy ezek a gyakorlatok nagyon nem voltak népszerűek a résztvevők körében és többen jelezték is, hogy inkább az egyéni munkát szeretik. A visszajelzések fényében több egyéni feladatot építettünk be a képzés második felébe, de – a résztvevőkkel egyeztetve – csoportmunkát is végeztünk továbbra is, mert fontos és tanulható készségként tekintünk az együttműködésre, a közös munkára és a kiscsoportos feladatok – megfelelő pedagógiai támogatással – nagyon jól tudják fejleszteni ezeket a készségeket. Emellett a képzés egyik fontos témája a társadalmi szolidaritás és annak hiánya, ami szorosan összefügg az együttműködés képességével, ezért fontosnak tartottuk, hogy a képzés során dolgozzunk ezzel.

Eleinte minden órát valamilyen játékos ráhangoló gyakorlattal kezdtünk, de a képzés előrehaladtával azt tapasztaltuk, hogy gyakran sok a személyes érzelmi feszültség az órákon, ezért ettől kezdve minden órát azzal indítottunk, hogy mindenki elmondta, hogy van épp aznap, mi foglalkoztatja. Ez lehetőséget biztosított a résztvevőknek arra, hogy jelezzék, ha épp nincsenek jó passzban, pl. rossz hírt kaptak a szeretteiktől vagy fizikailag nem érzik jól magukat, és ez nekünk, képzőknek is segített abban, hogy jobban tudjuk kezelni a csoportot.

Tartalmilag minden órához tartozott néhány olvasmány a Közélet Iskolája által összeállított társadalomismereti szöveggyűjteményből (amelyben klasszikus társadalomtudományi szövegeket fordítottunk le, illetve foglaltunk össze közérthető magyar nyelven). Ezeket az olvasmányokat megbeszéltük a foglalkozásokon, illetve felhasználtuk őket a gyakorlatok során. Az előző hasonló képzés tapasztalataiból tanulva az órák többségén röviden beszéltünk olyan inspiráló, sikeres kezdeményezésekről is, amelyek az adott társadalmi egyenlőtlenséggel kapcsolatban mutatnak fel pozitív példát (pl. sikeres önkormányzati tűzifa kampány Borsodbótán, Börtönrádió, A Város Mindenkié csoport). Ezek nagyon felkeltették a résztvevők érdeklődését, többen jelezték, hogy szabadulásuk után szívesen részt vennének valamilyen civil szervezet munkájában.

A résztvevők visszajelzései alapján a képzés sikeres volt – felkeltettük a résztvevők érdeklődését a társadalmi kérdések iránt és a társadalmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos tudásuk, illetve tudatosságuk is nőtt. Segített nekik abban, hogy tisztában legyenek a jogaikkal és az egyenlőtlenségek rendszerszintű okaival. Többen jelezték, hogy a bemutatott civil kezdeményezések nagyon inspirálóan hatottak rájuk és örülnek, hogy most már tudják, kihez fordulhatnak, ha segítségre van szükségük.

A képzés folytatása még egyeztetés alatt van, de reményeink szerint ősszel az állampolgári jogok témájával folytatnánk a kurzust ugyanezzel a csoporttal.

Korábbi hasonló képzéseinkről itt olvashatsz