Barion Pixel

Tudástár

A járvány okozta gazdasági és társadalmi válság kezelésében jelentős szerepet játszanak az önkormányzatok. Számos település közösségi szolidaritási programokat indított, hogy önkénteseket szervezve, pénzt és eszközöket gyűjtve segítse az embereket. A veszélyeztetettek ellátásától kezdve, a szociális étkeztetés biztosításán keresztül a hiteles információk terjesztéséig sokféle módon tesznek a helyi lakosokért.

A Közélet Iskolájában azt gondoljuk és tanítjuk, hogy fontos, hogy az önkormányzatok minél közvetlenebbül kapcsolódjanak a helyi közösségekhez, és nyitottan működjenek az állampolgárok minél mélyebb szintű bevonásával. A beszélgetésben olyan önkormányzati politikusokkal beszélgetünk, akik szintén ezt az álláspontot képviselik és valósítják meg a gyakorlatban.

Vendégek:

• dr. Bíró Károly – Kozármisleny polgármestere
• Dani Gitta – Bajai önkormányzati képviselő
• Döme Zsuzsanna, Suzi – Budapest, Ferencváros alpolgármestere
• Varga Andrea – Miskolc alpolgármestere

Hogyan érintette a járvány a települést?

A meghívott vendégek egyetértettek abban, hogy jelenleg országszerte minden városvezetés nagyon hasonló problémákkal küzd a járvány alatt. Problémát jelent a munkanélküliség, a távoktatásra és távmunkára való átállás, az idősek ellátása és a biztonságos távolságtartás, az elszigetelődés, valamint a fertőtlenítés.

Bíró Károly, a 6000 fős Kozármisleny független polgármestere azt meséli, hogy kicsit könnyebb most a vidéki lét, mert kisebb a népsűrűség és közelebb van a természet. Úgy látja, hogy ebben a válságban mindenki a járatlan utat járja, ezért senki nem törhet pálcát mások felett, hiszen precedens nélküli helyzetben vagyunk. Ebben a szituációban különösen fontos a kreativitás és innováció, amiben a civilek jeleskednek.

Hogyan kezelték a válságot az önkormányzatok?

 

1)      Tájékoztatás

Baján az egyik legfontosabb intézkedés a helyiek folyamatos és hiteles tájékoztatása volt. Varga Andrea is arról beszélt, hogy az első dolog, amivel meg kellett küzdenünk, az a félelem és a pánikkeltő álhírek kezelése volt. Egy akkora városban, mint Miskolc nem egyszerű az információ átadás. Igyekeztek olyan régimódi, de hatékony módszerekhez nyúlni, mint papírok kirakása a lépcsőházakban, hiszen sokan nem a közösségi médiából tájékozódnak.

Döme Zsuzsanna Suzi szerint meglepő lehet, hogy ennyire hangsúlyos a tájékoztatás, de ez az első lépés a további segítségnyújtáshoz vezető úton. A lakosoknak muszáj tudnia arról, hogy mik a szabályok, hova fordulhatnak segítségért, miben tud segíteni az önkormányzat, milyen számon hívhatják a nyolc ingyenes zöldszámból álló segélyközpontot.

 

2)      Önkéntesek

Baja városa Dani Gitta vezetésével március közepén indított el egy honlapot, ahol 103 önkéntes jelentkezett a 34.000-es településről, így összesen több mint 200 idősről gondoskodnak folyamatosan. Ezeket az önkénteseket kis csoportokban fel kellett készíteni a felelős munkára, mivel fontos, hogy betartsák a biztonsági előírásokat, jól tudják kezelni a nehéz helyzeteket is. Az önkéntesek kártyát kapnak és több élelmiszerbolt elsőbbségi vásárlást és kedvezményt biztosít számukra, ezzel szolidaritást vállalva a járvány legkiszolgáltatottabb rétegével.

Amire a legbüszkébb vagyok a településen az az, hogy az önkéntesek szinte hívás nélkül rengetegen jelentkeztek. Ebben az időszakban meg tudott erősödni a kapcsolat a lakosokkal.”- mondta Bíró Károly. Kozármislenyben 40-50 önkéntessel dolgoztak együtt, akik például meleg ételt visznek házhoz az időseknek. Ez hatalmas segítség, főleg ha belegondolunk, hogy mennyi pénz lett volna ezeknek az embereknek a munkadíja.

Döme Zsuzsanna Suzi is az önkéntes csapatot tartotta a IX. kerület erősségének: „Egyik napról a másikra olyan feladatokat kaptak az önkormányzatok, amik korábban nem volt a feladatuk és erre semmilyen útmutatást nem kaptak. Büszke vagyok rá, hogy Ferencvárosban már március 13-án elkezdtünk önkénteseket toborozni, akik rengeteget segítettek, és az ő támogatásukkal sikerült ilyen sok mindent létrehozni Ferencvárosban.” Suzi az MKKP színeiben indult, így korábbi háttere is sokat segített az önkéntesek szervezésében: „Ahonnan én jövök sok civil tapasztalatunk volt, mert országos kampányt csináltunk fizetett alkalmazottak nélkül. Az elején a képviselőtársak egyszerűen nem hitték el, hogy önkénteseket fogunk tudni bevonni, de már elcsendesedtek ezek a hangok.” Összesen 350 önkéntessel és civil szervezetekkel dolgoztak együtt a járvány alatt, akik rengeteg feladatban segítettek a bevásárlástól a mentális támogatásig.

3)      Oktatás

Miskolcon kezdték el először, hogy a városi televízióban érettségire felkészítő órákat tartottak önkéntesen pedagógusok. „Elég vicces volt, amikor a Polgármester Úr matematika órát tartott a tévében, és az én öttagú családomban mindenki a képernyőre szegeződött és a koordináta rendszerekről tanult” – meséli nevetve Varga Andrea alpolgármester. Ugyanis Veres Pál, Miskolc polgármestere korábban középiskolai tanárként, majd igazgatóként dolgozott.

Budapest IX. kerületében digitális tanulásra alkalmas eszközöket gyűjtöttek az olyan családok számára, ahol hiány volt ezekből, illetve számítógépekkel ellátott tanulószobákat létesítettek, ahova diákok bejárhatnak órákon részt venni és házi feladatot írni. Az önkormányzaton belüli dolgozók között a gyermekes munkavállalók számára biztosították a távmunka lehetőségét. 

4)      Egészség

Baján 37.000 maszkot varrattak (azaz több mint a lakosok összesen) és rendeletben szabályozták már május elejétől annak a kötelező hordását. A város lakossága nagyon fegyelmezetten és felelősen viselkedik Dani Gitta szerint. Az összes többi településen is fontos intézkedés volt a maszk beszerzés és osztás. Sajnos az államtól erre csak ígéretet kaptak, ám végül saját erőből kellett az önkormányzatoknak megoldaniuk. Miskolcon például a hivatal teljes állománya csomagolta a sok maszkot, tehát munka nélkül senki nem maradt ebben az intenzív időszakban.

dr. Bíró Károlyék megszervezték a lakosság számára a koronavírus szűrést. Önkéntes módon, de költségtérítéssel, hiszen 6000 ember tesztelése hatalmas költség lenne az önkormányzatnak. Hozzáteszi, hogy Kozármisleny alapvetően középosztálybeli emberek települése, ahol a lakosok jelentős része megengedheti magának a tesztelés költségét, ám volt olyan vállalkozó, aki állta ezt a rászorulók esetében.

 

5)      Rászorulók segítése

Sajnos sok tízezer ember vesztette el munkáját egyik napról a másikra, amire a legtöbb önkormányzat rendkívüli települési segéllyel tudott reagálni, ám ez nem jelent hosszú távú megoldást. Bíró Károly attól tart, hogy májusban fog rászakadni az önkormányzatokra a sok segítségkérés, mert sokan áprilisban vesztették el a munkájukat és talán pár heti tartalékkal rendelkeztek. Úgy gondolja, hogy biztosan nem lesz elég a szociális alap, külön kell majd segélyt nyújtani azoknak, akik nehéz helyzetbe kerültek.

Sajnos vannak olyan lakóhelyek is Miskolcon, ahol nincs vezetékes víz, ezért az alapvető támogatásokon felül meg kellett oldani rögtön, hogy ballonokban megfelelő mennyiségű tiszta vizet, tisztasági szert és élelmet szállítsanak számukra.

Baján például az önkormányzati tulajdonú vendéglátóhelyek számára elengedték a bérleti díj akár 80%-át, hiszen ezt a szférát kifejezetten rosszul érintette a válság.

 

6)      Elszigeteltség

Az önkormányzatok az első sokk után igyekeztek az elszigeteltség nehézségeire is kreatív megoldásokkal előrukkolni.

Ferencvárosban elindultak pár hete a karanténkoncertek. Sok jelenleg munka nélkül maradt zenészt kért fel az önkormányzat, hogy koncertet adjanak az utcákon.  Az emberek otthonról az ablakból, az erkélyről tudják hallgatni a zenét. Így van lehetőségük kicsit közösen élvezni a programot és – még ha távolról is – kapcsolódni egymáshoz.

Miskolcon szokássá vált, hogy minden este egy kis zenével és tapssal köszöntötte a város lakossága az egészségügyi és szociális dolgozókat. „Számomra a legmeghatóbb az volt, amikor a városvezetésnek köszönték meg” – mondta Varga Andrea.

Ezen kívül telefonos pszichológiai tanácsadással, beszélgetéssel segítenek több településen is olyanoknak, akiket megvisel a bezártság és szorongás.

 

Mennyiben került mindez? Honnan vontak el forrásokat?

A 60.000 fős Ferencvárosban 160 millió forintot fordítottak a válságkezelésre, míg a tized akkora Kozármislenyen nagyjából 16-18 millió forintot költöttek a védekezésre. Emiatt kisebb fejlesztéseket már most muszáj volt elnapolni, ám a település polgármestere szerint kb. 15%-os a bevétel csökkenés, ami rendkívül magas arány, és a kieső jövedelmet biztosan nem fogja megtéríteni az állam.

Varga Andrea arról beszélt, Miskolcot a választások után már eleve rossz anyagi helyzetben vették át a korábbi vezetéstől, így a 2020-ra tervezett költségvetésük igencsak feszes volt, ám ezt a járvány teljesen felrúgta. A védekezés költségén felül kiesést jelent a gépjármű adó, az idegenforgalmi – és iparűzési adó kiesése, a parkolás ingyenessé tétele és a turizmus leállása, így összességében 7 milliárd forinttal kevesebből kell gazdálkodnia a városnak.

„Aggódunk, hogy hogyan tudjuk majd segíteni azokat a miskolciakat, akik igencsak rászorulnak. Még millió feladat lenne, de a fő kérdés, hogy mennyi forrást tudunk ezekre biztosítani, mivel ehhez rengeteg pénzre lenne szükség.”

Azonban Miskolc alpolgármestere nagyon hálás a helyieknek, hiszen rengeteg segítség érkezett a részükről. Volt olyan néni, aki felajánlott 300 kg krumplit, volt olyan cég, amelyik 5 millió forintot utalt át a krízisalapba, ám ugyanennyire értékesnek tartja az 1000 forintos adományokat, hiszen ez azt mutatja meg, hogy tényleg mindenki igyekszik segíteni, ami hihetetlen összekovácsoló erőt jelent egy város számára.

 

Tanulságok

Végül arra kértük a városvezetőket, hogy fogalmazzák meg, mit tanultak a válság alatt:

Dani Gitta: „A legnagyobb tanulság az összefogás ereje. Nem gondoltam, hogy ennyi ember adományozni, önkénteskedni fog. Biztosan fenn szeretnénk tartani ezt az önkéntes hálózatot.”

Döme Zsuzsanna Suzi: „Az nagy tapasztalás volt, hogy ebben a két hónapban többet tanultam a hivatal működéséről, mint korábban. Ha valamit másképp csinálnék, az csak az lenne, hogy mindent még korábban tennék meg.”

Varga Andrea: „Jó lenne a mostani tudással elindulni novemberben, mint új alpolgármester. Egy ilyen helyzetben az őszinte és nyílt kommunikációt hihetetlenül fontosnak tartom, ezért határozottabban kérném ki a kormányzattól az adatok. A járvány alatt kiderült, hogy ha vannak jól működő rendszereink, akkor azok más feladatokat is meg tudnak oldani.”

dr. Bíró Károly: „Az a hozadéka a védekezésnek, hogy látom, a kollegák mennyire lelkesek, felkészültek és segítőkészek. Az tanuláság számomra, hogy sokkal nagyobb önállóságot lehet rájuk bízni. Nem kell mindent felülről irányítani, hanem teret lehet adni a munkatársaknak és a szerveződéseknek. Az biztos, hogy még sok meglepetést fog hozni ez az esztendő mindannyiunk számára.”

 

A teljes beszélgetés videója itt érhető el:

Olvasd el az oktatásról és az önszerveződésről a válságban című beszélgetésünk összefoglalóját!

Olvasd el a szegénység és szolidaritás témájában folytatott beszélgetésünk összefoglalóját!

A Közélet Iskolája további programjai ide kattintva érhetők el

Megosztás Facebookon
Egy közösségi tér munkatársaként látogattam el a műhelyfoglalkozásra, és bár alapvetően tisztában voltam a ciklikusság koncepciójával, nagyon érdekelt, hogy szervezeti szinten ez a szemlélet hogyan tud megvalósulni.    Az alkalom...
Kosár
//
A kosarad üres.
0
//
Megszakítás