Barion Pixel

Tudástár

A Közélet Iskolája ötlete kb. 3 éve fogalmazódott meg bennünk, és 2014-ben kezdtük el a szervezet kialakítását. Számos egyeztetés után 2014 februárjában indítottuk el a Közélet Iskolája Alapítvány bejegyzését, ami a várható ügymenet szerint néhány hónapot kellett volna, hogy igénybe vegyen. Végül éppen 12 hónap alatt sikerült az alapítványt hivatalosan is beindítani. De mi is tartott 12 hónapig?

Miután önkéntes ügyvédünkkel több hónapig írtuk a szervezet alapító okiratát, alapítónk végül 2014. február 6-án nyújtotta be először a Fővárosi Törvényszéknek a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet. A február 24-én keltezett válaszban a bíróság hiánypótlást kért tőlünk. Ez a levél sajnos csak késve jutott el hozzánk, mert hiába kértük a bíróságot, hogy ne az alapító címére küldjék a hivatalos levelezést (ő hosszú ideig külföldön tartózkodott), ezt nem vették figyelembe, így hetekig ott várt ránk a postaládában.

Végül, gyors munkával szerencsére éppen az előírt határidőn belül nyújtottuk be a hiánypótlást, amiben a bíróság minden felvetésére reagáltunk: pontosítottunk, töröltünk, és újabb papírokat töltöttünk ki, hogy mindenben megfeleljünk a Ptk.-nak és a civil törvénynek. Ahogyan a bíróság kérte, konkretizáltuk a célokat, a megvalósítás érdekében végzendő tevékenységeket, azt, hogy kiknek kívánunk ösztöndíjat, képzési támogatást nyújtani, mit értünk „egyéb közösségi szolgáltatások és kommunikációs csatornák használata alatt”, és rögzítettük a támogatások tartalmát is.

A bíróság 2014. június 18-i keltezésű elutasító végzése július 2-án érkezett meg. Az indoklás szerint a hiánypótlást „részben hibásan” teljesítettük. Ebben az esetben két lehetőségünk volt: új eljárás keretében benyújtunk egy új alapító okiratot és ezzel azt kockáztatjuk, hogy hiánypótlási eljárásra hivatkozva ismét több hónapot csúszunk vagy fellebbezünk, ami ugyan hosszadalmas eljárás lehet, de ha nekünk adnak igazat, akkor azonnal be leszünk jegyezve. Végül, mivel ügyvédünk nem gondolta megalapozottnak az elutasítás indokait, július 14-én fellebbezett a Fővárosi Ítélőtáblához.

Ügyvédünk érvelésese szerint a bíróságnak nem volt igaza abban, hogy az alapítvány tevékenysége és a vagyonfelhasználás módja esetében a felsorolásnál a „különösen” kitétel használata helytelen lett volna. Mi ugyanis nem példálózni akartunk, hanem a Magyar Nyelv Értelmező Szótárának megfelelően „leginkább, főleg, elsősorban” értelemben használtuk a különösen kifejezést. A másik kifogás az volt, hogy nem magyaráztuk meg a “támogatás” és az “ösztöndíj” közötti különbséget. Mi úgy gondoltuk, ez köztudomású és sok más alapítvány alapító okiratában is szerepel az ösztöndíj, ami egy bevett támogatási forma és nem kíván külön magyarázatot. 

A Fővárosi Ítélőszék végül 2014. szeptember 30-án (itt a nyári ítélkezési szünet miatt telt-múlt az idő) megállapította, hogy a fellebbezés minden pontja megalapozott és utasította az elsőfokú bíróságot arra, hogy a 2014. április 10-én kelt alapító okirat alapján változtatás nélkül vegye nyilvántartásba az alapítványt.

Nagy örömünkre a 2014. október 20-án keltezett végzéssel a bíróság 11.975/2014.számon nyilvántartásba vette az alapítványt. Ekkor azonban észrevettük, hogy a végzésen a kuratórium elnöke új keresztnevet kapott (a bíróság összekeverte két kurátor nevét), amit postafordultával jeleztünk is a bíróságnak, és kértük a javítást. Noha ezt a hibát a bíróság vétette, és semmilyen tartalmi változást nem kértünk a végzéssel kapcsolatban, a bíróság a javítást módosítási eljárásként kezelte, azaz megküldte a javításra vonatkozó határozatot minden kuratóriumi tagnak azzal, hogy ha akarnak, 15 napon belül fellebbezzenek. Ezért – és mert közben megint bezárt a bíróság a téli szünet idejére – a javítási folyamat összesen 3 hónapot vett igénybe. Végül 2015 januárjában megkaptuk a javított végzést, amelyen az elrontott név kézírással volt kijavítva. Így az alapítvány nyilvántartásba vétele 2015. január 14-én emelkedett jogerőre és 2015. január 22-én a Közélet Iskolája Alapítvány végre bejegyzésre is került.

Ez alatt az időszak alatt mi már több támogatóval kapcsolatban voltunk, akik azért nem tudták a pénzügyi támogatásukat eljuttatni hozzánk, mert nem volt hivatalosan bejegyezett szervezetünk. Amikor megkaptuk a jogerős bejegyzést, azonnal elkezdtük intézni az alapítvány adószámának „megszerzését”, de sajnos itt is akadályokba ütköztünk. Mint kiderült, 2015. január 1-jétől elméletileg életbe lépett az elektronikus nyilvántartási rendszer, amelynek keretében egy alapítvány bejegyzésével együtt a bíróság az adószámot is automatikusan kiadja. Ez azonban a mi esetünkben nem történt meg, mert az új rendszer még nem működött és a régi szerint már nem lehetett – volna – adószámot kapni a NAV-tól. Nagyon sok telefonálás és talpalás után – no és a NAV-dolgozók jó szándékú közreműködésének köszönhetően – végül két hét alatt sikerült adószámot kapnunk, és ezzel már meg tudtuk nyitni a bankszámlánkat is.

Volt olyan pont ez alatt az egy év alatt, amikor azt gondoltuk, hogy akár politikai okai is lehetnek annak, hogy ilyen nehézkesen megy a Közélet Iskolája bejegyzése. De ennek nagyon kevés valószínűsége van, és inkább az tűnik az igen egyszerű magyarázatnak, hogy a magyarországi bürokrácia malmai nagyon-nagyon lassan és nehézkesen őrölnek.

Ezt a történetet nem azért írtuk le, hogy sajnáltassuk magunkat. Szerencsére mi a bejegyzési procedúra alatt is tudtuk végezni a munkánkat, és végül egyetlen támogató sem pártolt el tőlünk a bürokratikus nehézségek és a több hónapos késés miatt. Inkább azért osztottuk meg, hogy bemutassuk, mi kell ma Magyarországon egy civil szervezet hivatalos megalapításához a jó ötleten és a jóindulaton kívül: kitartás és türelem, egy karakán ügyvéd, türelmes támogatók és egy lankadatlan ügyintéző – nekünk szerencsére mindez megvolt és másoknak is azt javasoljuk, hogy így induljanak neki egy hasonló folyamatnak.

Ezek a tortúrák nem egyediek és nem is új keletűek. Egy 2006-os kutatásból, amelyről a Magyar Narancs is beszámolt, kiderül, hogy a civil szervezet bejegyzésének bírósági gyakorlat sokszor következetlen és önkényes: “egyazon napon ugyanazok a személyek húsz szervezetet alapítottak. A bejegyzési kérelmet, valamint a csak nevükben (NOSZA X Megyei/Budapesti Közhasznú Egyesület a Nonprofit Szervezetek Jogaiért) és székhelyükben különböző alapszabályokat valamennyi megyei és a Fővárosi Bírósághoz beadták. A 8-40 napon belül visszaérkezett végzésekben nem szerepelt olyan pont, amelyik az összes bíróság kifogásaiban megjelent volna, a legtöbb rendelkezés pedig csupán egy-egy döntnök jogértelmezői fantáziájának a terméke. Bár az egyesület több kérdésben is vitatkozik a végzésekkel, legfőbb kifogása a határozatok – már a jogbiztonságot veszélyeztető mértékű – szórása: volt olyan bíróság, amelyik egy pontban rendelte el a hiánypótlás benyújtását, és volt, amelyik 36-ban.”

Mindez kulcsfontosságú kérdést vet fel: hogyan lehet Magyarországon jól működő demokráciát kialakítani, ha az állampolgárok az egyesülési jogukat ennyire bizonytalan és kiszámíthatatlan környezetben kell, hogy gyakorolják?

Megosztás Facebookon
Az elmúlt 5 év józsefvárosi közösségi választási kampányainak történetét kötjük össze a kerekasztal beszélgetésen. Többek között szó lesz még szervezeti tanulásról, arról hogyan épültek egymásra a kampányok és mit jelentett...
A Közélet Iskolája célja, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük az önszerveződéshez szükséges tudást és képességeket. Támogatjuk a civil szervezeteket a hatékonyabb működésben. Sokszínű közösséget építünk, ahol a kritikus gondolkodás, a...

Támogasd a munkánkat és
legyél részese a változásnak!

Támogatod, hogy egy igazságos országban éljünk, ahol mindenkinek megvan a tudása és képessége ahhoz, hogy kiálljon az érdekeiért

Segíted a magyarországi mozgalmi és civil szféra fejlődését

Hozzájárulsz ahhoz, hogy a képzéseink hosszú távon is mindenki számára elérhetőek legyenek

0
Skip to content